Csikó és ló azonosítás

Központi csikójelölés helyszínei 2013

Központi csikójelölés helyszínei 2014

Központi csikójelölés helyszínei 2015

Ismert származású csikó/ló azonosítás (származás-ellenőrzés)

Ismeretlen származású csikó/ló azonosítás

Csikójelölési jegyzőkönyv másolat kiváltása útlevél rendeléséhez

Korábban bélyegzett lovak chippelése

Chippelt, útlevél nélküli ló azonosítása

Transzponderes ló jelölés Magyarországon

 

Ismert származású csikó/ló azonosítás (származás-ellenőrzés)

Minden megszületett csikót azonosítani kell a születési évének december 31-éig vagy a születést követő hat hónapon belül (még az anyjától való elválasztás előtt), attól függően, hogy melyik a későbbi időpont (a Bizottság 504/2008/EK rendelete alapján). Az azonosítás három eleme a tartós egyedi megjelölés, az adatbázisban való rögzítés és a lóútlevéllel való ellátás.

Az ismert származással történő nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a csikó rendelkezik fedeztetési jegyzőkönyvvel, továbbá ha a tenyésztőszervezet Tenyésztési Programja előírja, akkor kedvező eredményű DNS alapú származás-ellenőrző vizsgálattal is. DNS vizsgálat az alábbi esetekben mindig kötelező:

-  a csikó fajtája: lipicai, arab telivér, magyar sportló, angol telivér, ügető vagy
-  a csikó azonosítása már nem az anyja alatt történik vagy
-  a csikó azonosítása a jogszabályban előírt időpont után történik vagy
-  külföldi vagy pót fedeztetési jegyzőkönyv esetén vagy
-  kétség merül fel a csikó szüleit illetően pl. szín vagy fenotípus alapján.

Azon fajták esetén, ahol a származás-ellenőrzés kötelező, a lóútlevél csak a vizsgálat eredményének megérkezése után kerül kiadásra.

A hagyományos fajták esetén véletlenszerű, az azonosítást követő, utólagos DNS vizsgálat készül az egyesület által kijelölt egyedek körében.

A származásellenőrzést a lótenyésztési felügyelő szervezi, a vérvételkor jelen van, biztosítja a szükséges eszközöket és a származás-ellenőrző vizsgálat megrendelő lapot, majd a mintát eljuttatja a hatóság laboratóriumába.

A csikó jelölését-azonosítását a lótenyésztési felügyelő szervezi. A tartós egyedi jelölés módja lehet a transzponder és/vagy bélyegzés az egyesület Tenyésztési Programjában foglaltaknak megfelelően. A köztenyésztésben nyilvántartásba vett ló minden esetben transzponderrel kerül megjelölésre, de a tulajdonos kérésére lehetőség van másodlagosan a bélyegzésre is. Elektronikus jelölés esetén magán-állatorvos jelenléte is szükséges, aki a chipet behelyezi, bár a hatósági ügyrendben jóváhagyott chipet az MLOSZ biztosítja.

A jelölés-azonosítás a központilag szervezett helyszínen vagy a tulajdonos által megjelölt helyen történik, de ez utóbbi esetben kiszállási díj kerül felszámításra. Az azonosítás során a lótenyésztési felügyelő csikójelölési jegyzőkönyvet állít ki, és a szolgáltatás díját is beszedi. A lóútlevél megrendelése a jelöléssel egy időben történik, ezért szükséges a tulajdonos, vagy szabályos meghatalmazással rendelkező ügyintéző személyes jelenléte.

A megszületett csikó csak abban az esetben kap fajta megjelölést, ha az adott tenyésztőszervezet csikószámot ad ki rá.

 Ugrás a lap tetejére

Ismeretlen származású csikó/ló azonosítás

Minden megszületett csikót azonosítani kell a születési évének december 31-éig vagy a születést követő hat hónapon belül (még az anyjától való elválasztás előtt), attól függően, hogy melyik a későbbi időpont (a Bizottság 504/2008/EK rendelete alapján). Az azonosítás három eleme a tartós egyedi megjelölés, az adatbázisban való rögzítés és a lóútlevéllel való ellátás. 

Ismeretlen származású az egyed, ha

-  nem rendelkezik fedeztetési jegyzőkönyvvel vagy
-  rendelkezik ugyan fedeztetési jegyzőkönyvvel, de

  • a származás-ellenőrző vizsgálat eredménye kedvezőtlen vagy
  • a csikó már nincs az anyja alatt, és a DNS vizsgálat bármilyen okból nem végezhető el vagy

-  hamis bélyegzésű/ idegen, azonosíthatatlan transzponderrel megjelölt

Hamis bélyegzésnek minősül, ha láthatóan nem a törvényes módon lett bélyegezve vagy bélyegzése alapján a nyilvántartásunkban szereplő lóval az egyed nem azonosítható. Ezek a lovak másodlagosan transzponderrel jelölendők a lótenyésztési felügyelő szervezésében.

Azonosíthatatlan az a leolvasható transzponder, amely nem szerepel az MLOSZ chip készlet nyilvántartásában (vagy az adatbázisban) és egyetlen külföldi tenyésztőszervezet nyilvántartásában sem.  Ez utóbbit a chip kód alapján az esetek többségében ellenőrizni lehet. A chip nyomozást az MLOSZ külön eljárási díj fejében elvégzi, ám a megrendelő tudomásul veszi, hogy a nyomozás nem jár minden esetben eredménnyel (pl. a gyártónak vagy a viszont eladónak nem áll rendelkezésre adat arról, hová adta el a transzpondert).

A csikó/ló jelölését-azonosítását a lótenyésztési felügyelő szervezi. A tartós egyedi jelölés módja a transzponder, amelyet az MLOSZ biztosít. Transzponderes jelölés esetén magán-állatorvos jelenléte is szükséges, aki a chipet behelyezi.

A jelölés-azonosítás a központilag szervezett helyszínen vagy a tulajdonos által megjelölt helyen történik, de ez utóbbi esetben kiszállási díj kerül felszámításra. Az azonosítás során a lótenyésztési felügyelő csikójelölési jegyzőkönyvet állít ki, és a szolgáltatás díját is beszedi. A lóútlevél megrendelése a jelöléssel egy időben történik, ezért szükséges a tulajdonos, vagy szabályos meghatalmazással rendelkező ügyintéző személyes jelenléte.

 Ugrás a lap tetejére

Csikójelölési jegyzőkönyv másolat kiváltása útlevél rendeléséhez

 Csikójelölési-jegyzőkönyv másolatra a lóútlevél kiváltásához van szükség, amennyiben már nem áll rendelkezésre az eredeti. A másolat kiadása helyszíni lóazonosítás keretében történik a lótenyésztési felügyelő által. A lóútlevél megrendelése a helyszínen megtörténik, ezért szükséges a tulajdonos, vagy szabályos meghatalmazással rendelkező ügyintéző személyes jelenléte.

 Ugrás a lap tetejére

Korábban bélyegzett lovak chippelése

 A korábban bélyegzéssel megjelölt (akár útlevéllel rendelkező) lovak másodlagos, chippel történő jelölésére is van lehetőség. Ebben az esetben kérjük, vegye fel a kapcsolatot a lótenyésztési felügyelővel, aki a hatóság által jóváhagyott transzpondert biztosítja, és egyúttal annak számát is bejelenti az adatbázisba.

 Ugrás a lap tetejére

Chippelt, útlevél nélküli ló azonosítása

A transzponderrel megjelölt, akár külföldről származó, lóútlevéllel nem rendelkező lovakat is el kell látni útlevéllel. Ebben az esetben kérjük, vegye fel a kapcsolatot a lótenyésztési felügyelővel, aki a ló azonosítását elvégzi, és a transzponder kód alapján kinyomozza, hogy melyik tagállamba, melyik tenyésztőszervezet vette a lovat nyilvántartásba, hiszen tőlük kell a lóútlevelet igényelni. Sajnos a nyomozás nem vezet minden esetben eredményre, ekkor a ló magyar útlevelet kap, ismeretlen származással vesszük nyilvántartásba, de rendes vágásra nem kerülhet.

Ugrás a lap tetejére

 Transzponderes ló jelölés Magyarországon

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2011. július 4-én jóváhagyta az elektronikus lóféle jelölést Magyarországon a nem egyesületi állomány vonatkozásában.

A lótartókat közvetlenül érintő jogszabályi előírások

A Bizottság 504/2008/EK rendelete azért született, hogy uniós szinten egységesen szabályozza a teljeskörű lóféle jelölést, illetve lóútlevél használatot első sorban állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból. A jogszabály egyik sarokpontja, hogy a lóazonosítást egy komplex, többlépcsős folyamatnak tartja, amelynek elemei egymástól nem elválaszthatók. A folyamat elemei: a jelölés, az adatbázisban történő nyilvántartás, majd végül az okmánykiadás (lóútlevél). A rendelet másik sarokpontja, hogy egyértelmű különbséget tesz a törzskönyvezett, valamint a tenyésztésre és termelésre szánt lóféle állományok között (ez utóbbi a hazai szóhasználatban az ún. köztenyésztés), és bizonyos esetekben eltérő rendelkezéseket szab számukra.

A jelölés előírt módja a nem törzskönyvezett állományra vonatkozóan a transzponder, míg a törzskönyvezett állományok esetén továbbra is alkalmazható kizárólag a bélyegzés (alternatív módszer), ha a tenyésztőszervezet ezt fent kívánja tartani. A csikót születési évének december 31-éig vagy a születést követő hat hónapon belül kell megjelölni attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. Az állat egyedi tartós megjelölése biztosítja a kapcsolatot a ló, az adatbázis és a lóútlevél között. Az alkalmazott mikrochipnek, illetve a leolvasó készülékeknek meg kell felelniük egy ISO szabványnak, amely biztosítja, hogy a lóba beültetett transzpondert az Unió minden országában le lehessen olvasni. 
A jogszabály a beültetés helyét is pontosan meghatározza, amely megkönnyíti a leolvasást. Fontos, hogy a kisállatoktól eltérő módon lovak esetében az elvándorlás elkerülése érdekében a chip nem közvetlenül a bőr alá kerül beültetésre, hanem a nyaki kötőszöveti pólya alá. A jelölést végző szakembernek a jelölés előtt ellenőriznie kell, hogy az adott egyed korábban nem kapott-e elektronikus vagy alternatív jelölést. Így küszöbölhető ki, hogy egy korábban másik (külföldi) adatbázisban nyilvántartásba vett ló új, további útlevelet kapjon.

Az adatbázisban nyilván kell tartani a lovak, illetve a tartójuk/tulajdonosuk adatait. A bizottsági rendelet bevezet egy új azonosító kódot is, az ún. egyedi, egész élettartamra szóló életszámot, röviden UELN-t. Ez a 15 jegyű alfanumerikus kód információt tartalmaz az adott lófélére, az adatbázisra és arra az országra vonatkozóan ahol a nyilvántartásba vétel megtörtént. A rendelet meghatározza az adatoknak azt a minimális körét, amelyeket az adatbázisban nyilván kell tartani. A külföldről behozott lovakat 30 napon belül kell az adatbázisba bejelenteni.

Az azonosító okmány kiváltása nem válik el a jelöléstől, hanem a jelöléssel egy időben történik a megrendelése. Egy lónak életében csak egy útlevele lehet, az okmány elvesztése, megsemmisülése esetén másodlat váltható ki, de ennek feltételeit a rendelet pontosan meghatározza. 
A lovat az útlevélnek mindig kísérnie kell.

A lóútlevél akkor tudja betölteni az élelmiszerbiztonságban betöltött szerepét, ha abban rögzítve van a tulajdonos vágási célú szándéka, hiszen ez alapvetően befolyásolja az alkalmazható gyógyszerek körét. Éppen ezért az esetleges gyógyászati készítményeket a kezelő állatorvosnak a lóútlevélbe be kell jegyeznie. A vágóhídnak a vonatkozó részeket ellenőriznie kell.

A Bizottsági rendelet előírásainak magyar rendszerbe történő alkalmazásához szükséges egy hazai jogszabály megjelentetése, amely folyamatban van.

A lófélék jelölésében 2011. júliusától bekövetkező változások

A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége feladata elvégezni az országos csikó/ló azonosítást, bélyegzést, kiadni a ló azonosító számot, és nyilvántartásba venni az egyedeket a jelenleg érvényben lévő, az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet értelmében. A korábban megszokott rendszerhez képest a jelen tájékoztatás első felében részletezett jogszabályi előírások az alábbi gyakorlati változásokat jelentik a lótartók számára:

1. Az ismert vagy ismeretlen származású, de nem egyesületi lófélék (ún. köztenyésztés) esetén az elsődleges jelölés módja a mikrochip.

2. Emellett, ha a tulajdonos kéri, elvégezzük a hagyományos, szabad szemmel látható bélyegzést is. (A transzponder vitathatatlan hátránya, hogy a leolvasásához eszköz kell.)

3. Az elektronikus jelölést az MLOSZ által biztosított transzponderrel kell elvégezni, amelynek kódja információt hordoz az országról és az adatbázisról. Így lóútlevél nélkül is egyértelmű, hogy az adott lovat melyik országban, melyik szervezet vette nyilvántartásba.

4. A hazai jogszabályok értelmében az elektronikus jelölő eszköz behelyezését csak magánállatorvos végezheti, ezért a transzpondert az MLOSZ lótenyésztési felügyelője adja át a magánállatorvos számára a ló azonosításával egy időben. Az állatorvos jelenlétéről a tulajdonos gondoskodik. Továbbra is a lótenyésztés felügyelő feladata a csikójelölési jegyzőkönyv és a lódiagram kitöltése, így biztosított az adatok LÓINFORM-ba történő továbbítása, amely a lóútlevél kiadás előfeltétele.

5. A lóféle azonosítása során a jelölés előtt meg kell győződnünk arról, hogy korábban nem került-e jelölésre. Ha nem, akkor elvégezhető a ló transzponderrel történő jelölése. Amennyiben viszont igen, úgy a lótenyésztési felügyelő felfüggeszti az azonosítási eljárást és ellenőrzi, hogy a csikó más (magyar vagy külföldi) lófajtában nem került-e azonosításra (korábban nem váltottak-e már ki rá útlevelet). Az ellenőrzésért a mindenkori szolgáltatási díjjegyzékben meghatározott különeljárási díjat kell fizetni. A csikó azonosítása az ellenőrzés eredményének ismeretében folytatható. (Vagyis ebben az esetben hosszabb és drágább az eljárás.)

6. A lóféle azonosításával egy időben a tulajdonos köteles a lóútlevél igénylőlapot, tulajdonosi nyilatkozatot kitölteni, majd a lótenyésztési felügyelőnek átadni. Az igényléseket az MLOSZ juttatja el az MgSzH részére. Amennyiben a tulajdonos az előre megbeszélt időpontban mégsem tud jelen lenni, ezáltal a lóútlevél igénylési folyamatot elindítani, a lótenyésztési felügyelő a lovat nem azonosíthatja, az állatorvos a transzpondert nem helyezheti be, hiszen lóútlevél nélkül mit sem ér az egész azonosítási folyamat.

A korábban szabályosan bélyegzett lovak esetén is felmerülhet az igény a chip beültetésére. Ebben az esetben is szükséges a lótenyésztési felügyelő jelenléte, aki rendelkezik a megfelelő transzponderrel, illetve a csikójelölési jegyzőkönyv kitöltésével biztosítja hogy a transzponder kódja bekerüljön az adatbázisba. A vonalkód útlevélbe történő ragasztása szintén a felügyelő jogosultsága és kötelessége.

Ugrás a lap tetejére

Shagya-arabLipicaiNóniuszFurioso North StarGidránKisbéri-félvérHuculMagyar sportlóArab telivér Angol telivérÜgetőShetland póniHaflingi kislóFjord ló Sportpóni