Alapszabály

 

MAGYAR LÓTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 

ALAPSZABÁLY

 

A 2017. március 31-én tartott Közgyűlés határozatával elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg.

 

I.    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

II.    A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI

III.    A SZÖVETSÉG TAGSÁGA

IV.    A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

V.    A SZÖVETSÉG SZERVEZETE

VI.    TISZTSÉGVISELŐK

VII.    A SZÖVETSÉG MUNKASZERVEZETE

VIII.   A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA

IX.   A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE

 

 

 

 

 I.             ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

 1.             §

 

(1)               A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége, rövidített nevén MLOSZ (a továbbiakban: Szövetség) a Magyarországon a ló és lófélék fajtafenntartására létrejött tenyésztőszervezeteknek a Földművelésügyi Minisztérium által is országos tenyésztésszervezési, lónyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokkal megbízott szakmai és érdekképviseleti szövetsége. A Szövetség a hatályos magyar jogszabályok, különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv), valamint az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV törvény (Átv.) rendelkezései alapján működik. A Szövetség különös formában működő egyesület, mivel tagjait jogi személyek alkotják. A Szövetség tagja csak az illetékes hatóság által elismert tenyésztőszervezet (egyesület) lehet.

(2)               A Szövetség politikai tevékenységet nem folytat, szervezete és működése pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(3)               A Szövetség önálló jogi személy.

 

2.             §

 

(1)               A Szövetség elnevezése: Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége.

(2)               A Szövetség rövidített elnevezése: MLOSZ

(3)               A Szövetség angol elnevezése: Federation of Hungarian Horse Breeders

(4)               A Szövetség székhelye: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.

(5)               A Szövetség honlapja: www.mlosz.hu

(6)               A Szövetség elektronikus levélcíme: info@mlosz.hu

(7)               A Szövetség alapításának éve: 1989.

(8)               A Szövetség bélyegzője: körbélyegző a Szövetség nevével és Sárkányölő Szent György alakját ábrázoló emblémájával.

(9)               A Szövetség feletti általános törvényességi felügyeletet a Szövetséget nyilvántartó bíróság látja el.

(10)           A Szövetség működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.

 

II.             A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI

 3.             §

 

(1)               A Szövetség célja, hogy a lovas ágazatban működő lótenyésztők, országos hatáskörrel működő lótenyésztő szervezetek tevékenységét összehangolja, segítse egységes szakmai elvek szerinti működésüket, képviselje a tenyésztőszervezetek együttes érdekét, növelje az ágazat társadalmi elismertségét.

(2)               A Szövetség általános ágazati, lótenyésztési, illetve ezekkel összefüggő szakmai és gazdasági feladatokat lát el.

(3)               A Szövetség feladatainak megvalósítása során együttműködik az érintett állami és társadalmi szervezetekkel, gazdálkodó szervekkel, oktatást és kutatást végző intézményekkel.

   4.             §

 

(1)               A Szövetség általános, ágazati alapfeladatai:

  1. az ágazat valamennyi szereplőjének integrálása, tevékenységük összehangolása;
  2. a lótenyésztés ágazati kérdéseinek kezelése, programok kidolgozása és megvalósítása;
  3. a lótenyésztéssel kapcsolatos génmegőrzési feladatok kezelése, programok kidolgozása, szükség szerinti megvalósítása;
  4. ágazati érdekképviseleti tevékenység;
  5. a lótenyésztés társadalmi bázisának kiszélesítése, nemzetközi kapcsolatok kiépítése;
  6. a lótenyésztés, az országos hatáskörű lótenyésztő tagszervezetek népszerűsítése;
  7. az ágazati célok megvalósítását szolgáló társaságok alapítása, gazdasági társaságok, intézmények létrehozásának támogatása, a szükséges felszerelések és eszközök beszerzési lehetőségének elősegítése;
  8. országos hatáskörű lótenyésztési szolgáltató szervezet működtetése;
  9. a szakmai képzés és továbbképzés fejlesztése;
  10. a lótenyésztéshez kapcsolódó tudományos kutató- és oktatómunka szakmai támogatása, szervezése;
  11. ágazati marketingtevékenység szervezése, végzése;
  12. pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázati tevékenység összefogása, összehangolása, közös pályázatok készítése;
  13. szakirodalom és szaksajtó támogatása, terjesztése;
  14. a lótenyésztéssel kapcsolatos, állatjóléti feladatok megvalósulásának támogatása, ismeretterjesztés;
  15. kapcsolattartás és együttműködés a lóágazat egyéb szakmai szervezeteivel, különösen a lovassport, lóversenyzés, lovasturizmus és hagyományőrzés terén, aktív részvétel a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) munkájában;
  16. országos lótenyésztési információs rendszer működtetése (LÓINFORM);
  17. lótenyésztési információs rendszer fejlesztése, adatbázis közzététele;
  18. a fedezőmének országos ivadékteljesítmény-vizsgálati rendszerének működtetése, az ezzel kapcsolatos adatgyűjtés, feldolgozás, adatközlés.

 

(2)               A Szövetség konkrét lótenyésztési szakmai feladatai:


A tenyésztési hatósággal együttműködve:

  1. a lófélék tenyésztési, azonosítási és nyilvántartási rendszere feladat-végrehajtási és informatikai rendszerének üzemeltetése (továbbiakban: LÓINFORM);
  2. közreműködés az Országos Lótenyésztési Információs Rendszer (továbbiakban: OLIR) működtetésében és fejlesztésében;
  3. a tenyésztési hatóság megbízása alapján közreműködés a nem törzskönyvezett, valamint külföldről behozott lófélék azonosításában (jelölés, adatgyűjtés, adatfeldolgozás, dokumentum kiadás);
  4. adatszolgáltatás az államilag hitelesített központi adatbázis felé.

 

A tenyésztőszervezetek megbízása alapján végzett feladatai:

  1. a törzskönyvezett lófélék származási és azonosítási adatainak felvétele, nyilvántartása, valamint a tenyésztőszervezetek által átadott törzskönyvezési adatok tárolása;
  2. a törzskönyvezett lófélék tenyésztési okmányainak kiadása;
  3. az állami- és magánmén-, illetve szaporítóanyag-használat tenyésztési adminisztrációja, szervezése;
  4. szerződéskötés a méntartókkal és szaporítóanyag felhasználókkal, kancafedeztetési nyilvántartás vezetésére;
  5. a tenyésztőszervezetek közös feladatainak elvégzése;
  6. teljesítményvizsgálati-, tenyészértékbecslési adatok gyűjtése, feldolgozása;
  7. a fedezőmén-állomány ivadékvizsgálati rendszerében az egyesületi és egyesületen kívüli kancaállomány körében országos hatáskörrel végzett adatgyűjtés, feldolgozás, adatközlés.

 

A LÓINFORM rendszer működtetésével kapcsolatban:

  1. lótenyésztési, azonosítási és nyilvántartási informatikai központ működtetése;
  2. országos hatáskörű lótenyésztési szolgáltató szervezet működtetése (Tenyésztési Iroda);
  3. országos hatáskörrel tenyésztési és termelési adatok gyűjtése, feldolgozása, rögzítése;
  4. a tenyésztési, azonosítási és nyilvántartási rendszerbizonylatok biztosítása, a Szövetség nevében eljárók űrlapokkal történő ellátása;
  5. adatkezelés, -szolgáltatás;
  6. a rendszer működése kapcsán szükségessé váló, és hatáskörébe tartozó ellenőrzések elvégzése.

 

Egyéb feladatok:

  1. lótenyésztő szervezetek és egyesületek tevékenységének összehangolása;
  2. a tenyésztői célkitűzések megvalósulásának előmozdítása;
  3. a korszerű tenyésztési, tenyészértékbecslési eljárások meghonosításának előmozdítása;
  4. tenyésztési, lótartási, takarmányozási, értékesítési információk szolgáltatása és szaktanácsadás;
  5. bemutatók, kiállítások, tenyészszemlék szervezése.

  5.             §

 

(1)               A Szövetség gazdasági feladatai:

  1. A Szövetség nonprofit társadalmi szervezet. Gazdasági tevékenységet céljai megvalósítása, illetve munkaszervezete működtetése érdekében végez. A képződött nyereségét tevékenységének szélesítésére, az általa nyújtott szolgáltatások minőségének javítására fordítja.
  2. A Szövetség működési céljainak, illetve feladatainak teljes körű megvalósítása érdekében gazdasági társaságot/társaságokat hozhat létre.

III.             A Szövetség tagsága

6.             §

 

(1)               A Szövetségnek rendes, társult, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek. A rendes, társult, illetve pártoló tag felvétele az érintett kérelmére történik.

(2)               A Szövetség rendes tagja lehet minden, az illetékes hatóság által országos hatáskörrel elismert lóféléket tenyésztő egyesület (szervezet), amely a Szövetség alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, továbbá kötelezettséget vállal a Szövetség céljainak megvalósításában való közreműködésre, valamint a tagdíj megfizetésére.

(3)               A Szövetség társult tagja lehet minden olyan szakmai szervezet, mely a Szövetség ágazati feladatainak végrehajtásában közreműködik, kötelezettséget vállal a Szövetség céljainak megvalósításában való közreműködésre, valamint a tagdíj megfizetésére. 

(4)               A Szövetség pártoló tagja lehet minden olyan jogi személy és szervezet, valamint minden magyar állampolgárságú, nagykorú személy, aki a Szövetség alapszabályával egyetért, a Szövetség ágazati feladatainak végrehajtásában közreműködik, vállalja a Szövetség erkölcsi és anyagi támogatását, s a Szövetséggel ez irányú szerződéses kapcsolatban áll, valamint a minimális pártolói tagdíjat megfizeti.

(5)               A Szövetség tiszteletbeli tagja lehet olyan köztiszteletben álló, a Szövetség érdekében kiemelkedő tevékenységet végző személy, akit a jelölt egyetértése mellett a Közgyűlés tiszteletbeli taggá megválaszt.

(6)               A Szövetség tagjai egyidejűleg más társadalmi szervezetnek, illetve szövetségének is tagjai lehetnek.

(7)               A Szövetségbe való be- és kilépés önkéntes.

(8)               A rendes tagsági viszony a tag írásbeli felvételi kérelemén, illetve az Elnökség javaslatán alapuló egyszerű többséggel elfogadott Közgyűlési határozattal jön létre.

(9)               A társult tagsági viszony a tag írásbeli felvételi kérelemén, illetve az Elnökség javaslatán alapuló egyszerű többséggel elfogadott Közgyűlési határozattal jön létre.

(10)           A pártoló tagsági viszony az Elnökség javaslatán alapuló egyszerű többséggel meghozott közgyűlési határozattal jön létre az együttműködési szerződés megkötésével.

(11)           Tiszteletbeli tagsági viszony az Elnökség javaslatára, a Közgyűlés egyszerű többséggel meghozott, a tagfelvételt jóváhagyó határozata alapján jön létre.

(12)           A szövetségi rendes, társult és pártoló tagság megszűnik:

  1. felmondással
  2. kizárással,
  3. a tag jogutód nélküli megszűnésével,
  4. a tag elhalálozásával.

(13)           A tiszteletbeli tagság megszűnik:

  1. törléssel,
  2. a Közgyűlés kétharmados határozata alapján, ha a tiszteletbeli tag a Szövetség céljaival összeegyeztethetetlen tevékenységet folytat.

(14)           A szövetségi rendes, társult és pártoló tagsági viszony törlésére az alábbi esetekben kerülhet sor:

  1. a tag tagi viszony megszüntetésére vonatkozó írásos nyilatkozata alapján;
  2. a Közgyűlés kétharmados határozata alapján, ha a rendes-, pártoló-, vagy társult tag előző évi díjfizetési, illetve egyéb kötelezettségének a tárgyévi Közgyűlés időpontjáig felszólítás ellenére sem tesz eleget;
  3. ha az illetékes hatóság visszavonja a tenyésztőszervezet elismerését, és az jogerőre emelkedik.

(15)           A szövetségi rendes, társult és pártoló tag kizárására az alábbi esetekben kerülhet sor:

  1. ha a Szövetség alapszabályát és/vagy más szabályzatát, illetve határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti, és e magatartását az Elnök írásbeli felszólítása ellenére is folytatja;
  2. ha a tag a Szövetséggel vagy annak szerveivel az együttműködési kötelezettségét megszegi, illetve más módon összeférhetetlen magatartást tanúsít.
  3. A tag kizárásáról az Elnök javaslata alapján a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel dönt.

(16)           A tag kizárása:

  1. A kizárási eljárásban az érintett tagot a közgyűlésre meg kell hívni azzal a figyelmeztetéssel, hogy szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell az érintett tag részére a védekezés lehetőségét. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A képviseletre a Ptk-nak a meghatalmazásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
  2. A tag kizárása tárgyában az indítvány beérkezésétől számított három hónapon belül a közgyűlésnek határozatot kell hoznia.
  3. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
  4. A kizárás tárgyában hozott határozatot az érintett taggal közölni kell. A közlésre postai úton, tértivevényes ajánlott levélben, a határozat meghozatalát követő 15 napon belül kell, hogy sor kerüljön. A határozat elleni jogorvoslat előterjesztésére, azaz a hatályon kívül helyezési per bíróság előtt keresettel történő megindítására és a kérelem elbírálására a Ptk. 3:35-3:36 §-aiban szabályozott rendelkezések vonatkoznak.
  5. A kizárásra okot adó magatartásról való tudomásszerzéstől, illetve a mulasztástól számított egy év eltelte urán kizárási eljárás a taggal szemben nem folytatható le.

(17)           A tagsági viszony felfüggesztése automatikusan megtörténik az illetékes hatóság tenyésztőszervezeti elismerést visszavonó határozatát követő esetleges jogorvoslati eljárás lezárásáig.

(18)           A tag kilépési szándékát az Elnök felé írásban jelzi. A tagsági jogviszony a kilépési szándékot jelző dokumentum beérkezése napján szűnik meg.

 

IV.             A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

7.             §

 

(1)           A rendes tagok jogai:

  1. a Szövetség Közgyűlésén küldötteivel képviseltetheti magát;
  2. a Szövetség Közgyűlésén küldöttei szavazati joggal rendelkeznek minden témát illetően;
  3. a Szövetség Elnökségébe egy tagot jelölhet, továbbá egy tanácskozási jogú képviselővel képviseltetheti magát;
  4. a Szövetség Elnökségében egy szavazati joggal rendelkezik;
  5. javaslatot tehet az alapszabály módosítására;
  6. igénybe veheti a Szövetség által nyújtott szolgáltatásokat;
  7. kérdést intézhet, véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet, ügymenetbe betekinthet, a Szövetség működésével kapcsolatos bármely kérdésben, felvetéseire érdemi választ kell kapnia.

(2)           A társult tagok jogai:

  1. a Szövetség Közgyűlésén tanácskozási joggal képviseltetheti magát;
  2. véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a Szövetség működésével kapcsolatos bármely kérdésben, felvetéseire érdemi választ kell kapnia;
  3. a Szövetség által létrehozott állandó vagy eseti bizottságban szerepet kaphat.

 

(3)           A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai:

  1. a Szövetség Közgyűlésén természetes személy esetén tanácskozási joggal önmaga, jogi személy esetén egy küldött útján képviseltetheti magát;
  2. véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a Szövetség működésével kapcsolatos bármely kérdésben, felvetéseire érdemi választ kell kapnia.

 

(4)           A rendes-, társult- és pártoló tagok kötelezettségei:

  1. a szövetségi alapszabály és a szövetségi szabályzatok betartása, tagjaikkal történő betartatása;
  2. a szövetségi célok elérésének, a Szövetség tevékenységének elősegítése, azok erkölcsi és szakmai támogatása;
  3. a Közgyűlés által megállapított éves tagdíjak határidőre történő megfizetése /legkésőbb a következő évi rendes közgyűlés időpontjáig/ a Szövetség bankszámlájára vagy pénztárába.

(5)           A tiszteletbeli tagok kötelezettségei:

  1. a Szövetség erkölcsi támogatása,
  2. a Szövetség tevékenységének elősegítése.

 

 V.             A SZÖVETSÉG SZERVEZETE

8.             §

(1)           A Szövetség szervei:

  1. Közgyűlés
  2. Elnökség
  3. Felügyelő Bizottság

 

KÖZGYŰLÉS

9.             §

 

(1)   A Szövetség legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A rendes tagok érdekeiket a Közgyűlésen közvetett módon, küldötteken keresztül érvényesítik. Minden tag öt küldöttet állít, mely küldöttek mindegyike egy-egy szavazati joggal rendelkezik. A szavazati jog át nem ruházható.

(2)   A tag köteles küldötteinek névsorát legkésőbb a Közgyűlést megelőző egy nappal a Szövetség elnökének címzett elektronikus levélben megküldeni.

(3)   A Közgyűlésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

  1. a Szövetség tiszteletbeli elnökét,
  2. a Szövetség Felügyelő Bizottságának tagjait;
  3. a Szövetség állandó, illetve eseti bizottságainak 1-1 képviselőjét;
  4. a Szövetség társult tagjait;
  5. pártoló és tiszteletbeli tagjait;
  6. a tenyésztési szakhatóság képviselőjét;
  7. a Szövetség alkalmazottait.

 

A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE

10.             §

 

(1)   A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. a Szövetség fő céljainak és tevékenysége fő irányainak meghatározása;
  2. az alapszabály elfogadása és módosítása;
  3. a Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  4. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  5. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll;
    1. a tiszteletbeli elnöknek, az elnöknek, az Elnökség tagjainak, valamint a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak négyévi időtartamra történő megválasztása vagy visszahívása, munkájukról történő beszámoltatása;
    2. az éves költségvetés elfogadása;
    3. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
    4. az Elnök éves szakmai beszámolójának, a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. szerinti beszámolónak, a Szövetség következő évi szakmai és pénzügyi tervének, valamint a Felügyelő Bizottság beszámolójának elfogadása;
    5. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség a saját tagjával köt – kivételt képez ez alól a Szövetség céljának megfelelő megbízási szerződés megkötése;
    6. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség a vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
    7. a szövetségi tagdíj (rendes- és társult tagok), valamint a minimális pártolói tagdíj összegének meghatározása;
    8. a jelenlegi és korábbi Szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más Szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
    9. döntés a tagok felvételéről és kizárásáról az Elnökség javaslata alapján;
    10. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
    11. a végelszámoló kijelölése;
    12. döntés a Szövetség részére ingatlanvagyon megszerzéséről, megterheléséről, elidegenítéséről, vagyoni értékű jogról való rendelkezésről;
    13. a Szövetség más szervezettel való egyesülésének, szétválásának, illetve megszűnésének kimondása, és ezzel kapcsolatban döntés a Szövetség vagyonáról;
    14. jogi személyiségű szervezeti egység, gazdasági társaság létrehozása;
    15. nemzetközi szervezetbe való be-, illetve kilépés elhatározása;
      1. mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 

(2)           Az alapszabály módosítására a rendes tagok és az Elnökség tehetnek javaslatot. Az alapszabály módosítására irányuló javaslatot a Közgyűlés időpontja előtt legalább 20 nappal írásban kell benyújtani az Elnöknek, aki köteles azt a tagoknak a Közgyűlés előtt legalább 15 naptári nappal megküldeni, és a Közgyűlés elé terjeszteni.

 

KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA ÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE

11.             §

 

(1)               A Közgyűlést az Elnök, akadályoztatása esetén az Elnökség döntése alapján az ügyvezető igazgató hívja össze. A meghívót a napirend, valamint a Közgyűlés helyének és időpontjának megadásával, visszaigazolható elektronikus levél és közzététel vagy hivatalos postai küldemény útján, az írásos anyagok egyidejűleg történő csatolásával, a Közgyűlés időpontja előtt legalább tizenöt naptári nappal kell kiküldeni. A rendes tagokat képviselő küldöttek kiértesítéséről és tájékoztatásáról a rendes tag köteles gondoskodni.

(2)               A meghívónak tartalmaznia kell a határozatképtelenség miatt esetlegesen szükségessé váló megismételt Közgyűlés összehívására vonatkozó rendelkezést.

(3)               Közgyűlés évente legalább egyszer tartandó, olyan időpontban, hogy azon az éves beszámolók elfogadásáról a vonatkozó jogszabályokban megállapított időpontokig dönteni lehessen (rendes Közgyűlés).

(4)               A Közgyűlés napirendjére kell tűzni mindazokat a kérdéseket, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A Közgyűlés napirendjére javaslatot, illetve előterjesztést tehet az Elnökség és a Felügyelő Bizottság bármely tagja, a törvényességi felügyeletet ellátó szerv és a rendes tagok legalább egyharmada. 

(5)               A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

(6)               A rendes Közgyűlésnek az alábbi napirendi pontokat kötelezően tárgyalnia kell:

  1. a Szövetség előző évi tevékenységéről szóló elnöki szakmai beszámolót;
  2. a Szövetség számviteléről szóló 2000. évi C. tv. szerinti beszámolóját;
  3. a Szövetség következő évi szakmai és pénzügyi tervét;
  4. a Felügyelő Bizottság beszámolóját a jóváhagyott költségvetés teljesítéséről.

(7)               Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha

  1.  összehívását a rendes tagok legalább egyharmada az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi. A Közgyűlést az Elnök köteles az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül, további 15 napnál nem későbbi időpontra az írásos anyagok egyidejűleg történő kiküldése mellett összehívni. Amennyiben az Elnök a Közgyűlést nem hívná össze, úgy a jelen pont szerinti indítványt a Felügyelő Bizottság elnökéhez szükséges benyújtani, aki köteles azt az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül, további 15 napnál nem későbbi időpontra az írásos anyagok egyidejűleg történő kiküldése mellett összehívni;
  2. a Szövetség Elnök nélkül marad, illetve a Felügyelő Bizottság létszáma két fő alá csökken;
  3. a Felügyelő Bizottság kezdeményezi az összehívást;
  4. a bíróság azt elrendeli;
  5. a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  6. a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
  7. a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.
     

(8)               Az (5) bekezdés e-g pontjai alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.

(9)               Az Elnök akadályoztatása esetén, vagy ha a Szövetség Elnök nélkül marad, a rendkívüli Közgyűlést az Elnökség döntése alapján az ügyvezető igazgató hívja össze.

(10)           A rendkívüli Közgyűlés lebonyolítására egyebekben a Szövetség rendes Közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(11)           A Közgyűlés nem nyilvános, azon a Szövetség tagjainak küldöttei, illetve a kötelezően meghívottakon túl a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv képviselői vehetnek részt, illetve mindazok, akiknek jelenlétét a Közgyűlés egyszerű többséggel hozott határozatával engedélyezi. A rendkívüli meghívottak köréről az Elnök javaslata alapján az Elnökség dönt.

12.             §

 

(1)               A Közgyűlés levezető elnöke a Szövetség elnöke, aki – határozatképes Közgyűlés esetén – a határozatképesség megállapítása után átadhatja e jogát az általa kijelölt személynek, akit a Közgyűlésnek meg kell erősítenie. Az Elnök akadályoztatása esetén a Közgyűlést a rendes tagok delegáltjai által a közgyűlés helyszínén megválasztott levezető elnök vezeti.

(2)               A levezető elnök a jelenlévők által aláírt jelenléti ív alapján a Közgyűlés kezdetén megállapítja a Közgyűlés határozatképességét.

13.             §

 

(1)               A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező küldötteknek több mint fele jelen van.

(2)               A szavazati jog át nem ruházható.

(3)               A megismételt Közgyűlés csak az eredeti napirendi pontokat tárgyalhatja, azonban az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők számától függetlenül határozatképes, amire a meghívóban utalni kell.

14.             §

 

(1)               A Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv-hitelesítők (két fő) és szükség esetén a szavazatszámláló bizottság tagjainak (legalább három fő) személyéről.

A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATHOZATALA

15.             §

 

(1)               A Közgyűlés általában nyílt szavazással és – amennyiben jelen alapszabály másként nem rendelkezik – a szavazati joggal rendelkezők egyszerű többségével (a szavazati joggal rendelkező jelenlévők felénél legalább eggyel több igenlő szavazatával) hozza meg határozatait. A nyílt szavazás kézfeltartással történik, a szavazatok összeszámlálását a levezető Elnök, illetve a szavazatszámláló bizottság végzi. Az ellenszavazatokat és a tartózkodásokat minden esetben külön-külön kell számlálni. 

(2)               A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(3)               A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít;
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(4)               Az alapszabály jóváhagyásához és módosításához, a Szövetség céljának módosításához, valamint a Szövetség megszűnéséről szóló határozat meghozatalához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Szövetség tiszteletbeli elnökének és elnökének, az elnökség tagjainak, valamint a Felügyelő Bizottság elnökének megválasztásához és visszahívásához, továbbá a tag kizárásához, valamint a Szövetség feloszlásának vagy más szervezettel történő egyesülésének elhatározásához a szavazati joggal rendelkező küldöttek kétharmados többséggel meghozott határozata szükséges.

(5)               A Közgyűlés titkos szavazással választja a Szövetség tiszteletbeli elnökét, elnökét, az elnökség tagjait, a Felügyelő Bizottság elnökét és annak tagjait.

(6)               Titkos szavazás esetén háromtagú szavazatszámláló bizottságot kell választani. A szavazatszámláló bizottság ismerteti a szavazás módját. A titkos szavazáshoz szavazólapot kell készíteni, amelyen eldöntendő kérdés formájában kell megfogalmazni a szavazásra feltett kérdést akként, hogy arra „igen“ vagy „nem“ válasz legyen adható. Érvénytelen az a szavazat, melyből nem állapítható meg a szavazó akaratnyilvánítása.

(7)               A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyszínét, időpontját, napirendjét, a lezajlott fontosabb eseményeket, úgyszintén a megtett nyilatkozatok és az elhangzott észrevételek, javaslatok lényegét, továbbá az elfogadott vagy elvetett határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok, illetve a szavazástól tartózkodók vagy az abban részt nem vevők számának megjelölésével. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a határozatképesség megállapítására alkalmas jegyzőkönyvszerűen hitelesített jelenléti ívet, amelyen a küldöttek jelenlétüket aláírásukkal igazolják. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírja, továbbá a Közgyűlésen e feladatra választott két személy hitelesíti. A jegyzőkönyvet 30 napon belül elektronikus formában a tagok rendelkezésére kell bocsátani. Az esetleges hangfelvételt a következő évi rendes Közgyűlés bezárásáig kell megőrizni. A határozatokat a Határozatok Könyvében kell nyilvántartani.

(8)               A közgyűlési határozatok hatályba lépésének időpontja a közgyűlési elfogadás időpontja vagy a Közgyűlés által meghatározott más időpont. A Határozatok Könyvébe – közgyűlési határozatok folytatólagos nyilvántartása fejezetben – a közgyűlési határozat száma és szövege vezetendő be.

(9)               A Közgyűlés döntéseit az Elnök írásban, postai vagy elektronikus úton közli:

  1. a tisztségviselőkkel,
  2. a tagokkal,
  3. a Felügyelő Bizottság tagjaival,
  4. mindazokkal, akikre nézve a határozat rendelkezést tartalmaz.

(10)           A közgyűlési határozatok végrehajtásáért az a tisztségviselő, testület vagy szervezeti egység felelős, amelyre a közgyűlési határozat rendelkezést tartalmaz. A közgyűlési határozatok végrehajtását az Elnök ellenőrzi.

 

A VÁLASZTÁS SZABÁLYAI

16.             §

 

(1)               A Szövetség tiszteletbeli elnökévé és elnökévé választandó személyre vagy személyekre az Elnökség által kijelölt jelölő bizottság terjeszt javaslatot a Közgyűlés elé. A jelölő bizottság tagjai egy, vagy több személyre tehetnek javaslatot.

(2)               A jelölő bizottság tagjai nem jelölhetők vezető tisztségviselői pozícióra.

(3)               A Szövetség elnöke a hatályos alapszabály szerint megválasztott Elnökség és a Szövetség korábbi Tenyésztői Tanácsának tagjaiból választható.

(4)               A jelölt az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, vagy akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

(5)               Az elnökség tagjaira az Elnökség által kijelölt jelölő bizottság tesz javaslatot a Közgyűlésen a tagszervezetek megbízásából.

(6)               Az elnökség tagja a tenyésztőszervezetek jelöltjei közül választható.

(7)               Felügyelő Bizottság elnökévé és tagjaivá választandó személyekre az Elnökség által kijelölt jelölő bizottság terjeszt javaslatot a Közgyűlés elé.

(8)               A jelölteknek lehetőség szerint felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük.

(9)               A Szövetség tiszteletbeli elnökének és elnökének, illetve a Felügyelő Bizottság elnökének megválasztottnak az a jelölt tekinthető, aki a szavazati joggal rendelkező jelenlévők szavazatainak több mint a kétharmadát megszerezte. Kettő vagy több jelölt esetén, ha az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatokat, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között kell választani. Ez esetben a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

(10)           A Felügyelő Bizottság tagjává megválasztottnak azok tekinthetők (két fő), akik a kialakult sorrend alapján a legtöbb szavazatot kapták, és a jelenlévő küldöttek szavazatainak több mint felét megszerezték. Amennyiben a szavazás után nem állapítható meg a két Felügyelő Bizottsági tag személye, akkor a be nem töltött tisztségekre vonatkozóan újabb szavazást kell tartani a nem megfelelő számú szavazatot elért jelöltek között mindaddig, amíg a tisztségek betöltése nem történik meg.

(11)           Az Elnökség tagjává megválasztottnak azok a tenyésztőszervezeti jelöltek tekinthetők, akik a jelöltekről történő együttes szavazást követően a jelenlévő küldöttek szavazatainak több mint felét megszerezték.

(12)           A Közgyűlés által választott tisztségviselők visszahívhatók. A visszahívást a rendes tagok legalább felét képviselő csoport kezdeményezheti, az Elnökségnek benyújtott írásbeli javaslat formájában. A választott tisztségviselők visszahívására vonatkozó indítvány esetén rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, amelyre a 11. § (7) az irányadó. A visszahívás kérdésében a döntés titkos szavazással történik. Érvényes és eredményes a visszahívás az érintett személy vagy személyekre vonatkozóan – határozatképesség esetén – a jelenlévő küldöttek kétharmadának igenlő szavazata esetén.

(13)           Választás esetén az igenlő szavazat leadása a jelöltek nevével előre nyomtatott szavazólapon akként történik, hogy a jelölt neve mellett szereplő négyzetbe egymást keresztező két vonal húzandó. Érvénytelen az a szavazat, melyből a szavazó akaratnyilvánítása egyértelműen nem állapítható meg, továbbá az a szavazat is, melynek leadása során a szavazó a szavazólapra további jelölt nevét maga írta be.

(14)           A Szövetség szerveit és tisztségviselőit a Közgyűlés négy évre választja meg.

(15)           Bármelyik időközben megválasztott tisztségviselő mandátuma az Elnökség mandátumának lejártáig tart.

(16)           A tisztújítást a megválasztásukat követő negyedik év május 31-ig kell lefolytatni.

 

ELNÖKSÉG

17.             §

 

(1)               A Szövetség ügyvezető szerve az Elnökség.

(2)               Két közgyűlés között a Szövetség legfelsőbb szerve.

(3)               Szavazati joggal rendelkező tagjait a tagegyesületek jelölik, és a Közgyűlés választja. Az alapszabály elfogadásakor a tagok száma 14 fő.  Az Elnökség létszáma a későbbiekben tagegyesületek számának megfelelően változhat.

(4)               Tanácskozási joggal részt vehet tagonként még egy fő, aki szavazati joggal nem rendelkezik. 

(5)               Elnöke: a Szövetség elnöke.

 

Az elnökség feladata és hatásköre

18.             §

 

(1)               Az Elnökség tagja jogosult, illetve köteles:

  1. részt venni az Elnökségi üléseken és az Elnökség döntéshozatalában,
  2. a Szövetség működésével kapcsolatban észrevételeket és javaslatokat tenni,
  3. felvilágosítást kérni a Szövetség tevékenységével összefüggő bármely kérdésben,
  4. közreműködni az elnökségi határozatok és ajánlások betartása és végrehajtása terén,
  5. javaslatot tenni a Közgyűlés napirendjére, illetve a meghívottak körére.

 

(2)               Az Elnökség feladata:

  1. gondoskodni a napi ügyek viteléről;
  2. a Szövetség működésével kapcsolatos stratégiai döntések meghozatala, a cél megvalósítása érdekében szükséges döntések meghozatala;
  3. a tagegyesületek közös fejlesztési céljainak meghatározása, és a megvalósítása érdekében szükséges döntések meghozatala;
  4. döntés a Szövetség szolgáltatásairól;
  5. a Szövetség gazdasági tevékenységével kapcsolatos alapelvek meghatározása;
  6. döntés rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról, a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról, az esetleges rendkívüli bevételek felhasználásáról;
  7. döntés az ügyvezető igazgatói bérezés, alkalmazotti bérszint, béremelések, juttatások elveiről;
  8. a Szövetség tevékenységét segítő eseti és állandó szakbizottságok létrehozása, beszámoltatása, megszüntetése;
  9. döntés az ágazati PR-ral kapcsolatos stratégai kérdésekben, illetve a közös rendezvények szervezésében;
  10. a közgyűlési szakmai beszámolók előkészítése;
  11. döntés a közgyűlésre meghívottak köréről;
  12. az alapszabály-módosításra vonatkozó javaslatok megfogalmazása;
  13. javaslattétel a Közgyűlés részére a tiszteletbeli Elnök, az Elnök, a Felügyelő Bizottság elnöke, illetve tagjainak személyére;
  14. javaslattétel a tagfelvételi kérelmek elbírálására a Közgyűlés részére;
  15. indítvány az Elnök részére a tag kizárására irányuló közgyűlési határozati javaslat előterjesztésére;
  16. a közgyűlési határozatok végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése;
  17. a Szövetség munkaszervezetének működését szabályozó SzMSz elkészítése, módosítása, elfogadása;
  18. a jogszerű és hatékony működés érdekében megalkotott szabályzatok elfogadása és módosítása;
  19. döntés a tenyésztési díjak alapításának elveiről;
  20. gazdasági, vállalkozási tevékenység indítása (ideértve a gazdasági társaság alapítását, üzletrészvásárlást és értékesítését);
  21. az Elnök tartós akadályoztatása vagy halála esetén az Elnökség kijelöli tagjai közül az ügyvivő elnök személyét, aki gondoskodik a Közgyűlés 60 napon belüli összehívásáról.

 

(3)               Az Elnökség hatásköre:

  1. felügyeleti hatáskörrel bír a Szövetség szakmai, illetve a teljes gazdálkodási tevékenysége vonatkozásában,
  2. gazdasági és szakmai feladatainak ellátása érdekében működteti a Tenyésztési Irodát, melynek szakmai felügyeletét ellátja.

Az Elnökség működése

19.             §

 

(1)               Az Elnökség maga állapítja meg ügyrendjét és munkatervét.

(2)               Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről – a döntést előkészítő előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban értesíteni kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. 15 napon belül rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt a tagok legalább fele, illetve a Felügyelő Bizottság az ok és a cél megjelölésével javasolja.

(3)               Az Elnökséget a Szövetség elnöke vagy az általa felkért elnökségi tag vezeti.

(4)               Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az Elnökség tagjai, az ügyvezető igazgató és a meghívottak vehetnek részt. Minden tagegyesület egy szavazattal rendelkezik. A meghívottak köréről a tagok és az ügyvezető javaslata alapján az Elnök dönt.

(5)               Az Elnökség a szavazati joggal rendelkező tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést tíz napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott ülés az eredeti napirendre felvett kérdésekben a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozatképes, erre a meghívóban utalni kell.

(6)               A tagot jelölő egyesület a tagját az Elnökségből visszahívhatja, helyette új tagot delegálhat, aki azonban a következő Közgyűlésig csak tanácskozási joggal vehet részt az Elnökség munkájában.

(7)               Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a helyszínt, az időpontot, a napirendet, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetőleg a határozatokat, amelyeknél fel kell tüntetni a szavazati arányt. A jegyzőkönyvet az Elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a határozatképesség megállapítására alkalmas jelenléti ívet, amelyen a tagok jelenlétüket aláírásukkal igazolják. A jegyzőkönyvet tagoknak az üléstől számított 14 napon belül meg kell küldeni.

(8)               Az Elnökség határozatait az ügyvezető igazgató a Határozatok Könyvében tartja nyilván.

(9)               Az Elnökség határozatainak végrehajtásáról az Elnök és az ügyvezető igazgató gondoskodik.

(10)           Az Elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

(11)           Személyi kérdésekben az Elnökség titkos szavazással dönt.

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

20.             §

 

(1)               A Szövetség jogszabály szerinti működésének, gazdálkodási és vagyonkezelési tevékenységének ellenőrzését végző bizottság.

(2)               Tagjai: a Felügyelő Bizottság elnöke és két tag.

 

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG FELADATA ÉS HATÁSKÖRE

21.             §

 

(1)               A Felügyelő Bizottság feladatai:

  1. a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata,
  2. a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése,
  3. a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
  4. a Szövetség vagyonának megóvása érdekében szükséges intézkedések ellenőrzése,
  5. a jóváhagyott költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló jelentés, illetve az egyszerűsített éves beszámoló jelentés elkészítése, melynek hiányában a Közgyűlés a Sztv. szerinti beszámolóról és következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.

 

(2)               A Felügyelő Bizottság az ellenőrzési tervében meghatározott tevékenysége során az Elnökségtől, illetve indokolt esetben a Szövetség bármely tisztségviselőjétől vagy dolgozójától előzetesen egyeztetett időpontban tájékoztatást és felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(3)               A Felügyelő Bizottság tagjai a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.

A Felügyelő Bizottság működése

22.             §

(1)               A Felügyelő Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, ügyrendjét maga állapítja meg.

(2)               A Felügyelő Bizottság tevékenységéért a Közgyűlésnek felel.

(3)               A vizsgálandó témakörökre az Elnök, az Elnökség, valamint a Közgyűlés javaslatot tehet.

(4)               A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik, ülését az elnöke – akadályoztatása esetén valamely tagja – hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről legalább egy héttel korábban értesíteni kell a Szövetség elnökét és az ügyvezető igazgatót. Rendkívüli esetben a Felügyelő Bizottság elnöke rövidebb határidőt is megállapíthat. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt a bizottság két tagja, a Szövetség elnöke vagy az ügyvezető igazgató az ok és cél megjelölésével kéri.

(5)               A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai közül legalább ketten jelen vannak. Határozatképtelenség esetén az üléstől számított 15 napon belül az újabb ülést meg kell tartani.

(6)               A Felügyelő Bizottság ülése minden döntését egyszerű szótöbbséggel hozza, azzal, hogy minden jelenlévőnek egy szavazata van.

(7)               Az ülésről jegyzőkönyv készül, melyet minden jelen lévő Felügyelő Bizottsági tag aláír.

(8)               Célellenőrzés esetén az ellenőrzés megkezdéséről a Felügyelő Bizottság elnöke a Szövetség elnökét és az ügyvezető igazgatót értesíti. Az ellenőrzés tapasztalatairól a Felügyelő Bizottság elnöke – a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül – a Szövetség elnökét és az ügyvezető igazgatót írásban tájékoztatja.

(9)               Az ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján a munkaszervezetet érintő kérdésekben a Szövetség ügyvezető igazgatója 30 napon belül intézkedési tervet állít össze, amit köteles megküldeni a Felügyelő Bizottság elnökének, melyre a Felügyelő Bizottság észrevételt tehet.

(10)           A Felügyelő Bizottság köteles az Elnökség elnökénél az Elnökség összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  1. a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés és/vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult döntését teszi szükségessé,
  2. a vezető tisztségviselők felelősségének lehetősége merült fel.

(11)           Az Elnökséget és a rendkívüli Közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

(12)           Ha az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles az elnöknél a rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezni. A rendkívüli Közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni.

(13)           Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést a rendkívüli Közgyűlés sem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

A SZÖVETSÉG HATÁROZATAINAK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA

23.             §

 

(1)               A Szövetség tagja, a Szövetség vezető tisztségviselője és a Felügyelő Bizottság tagja kérheti a bíróságtól a tagok és a Szövetség szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy alapszabályba ütközik.

(2)               A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 20 napon belül lehet keresetet indítani a Szövetség ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna.

(3)               A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

(4)               Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárul, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

(5)               Ha a határozat a Szövetség vezető tisztségviselője támadja meg, és a Szövetségnek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a Szövetség képviseletét ellátná, a perben a Szövetséget a Felügyelő Bizottság által kijelölt Felügyelő Bizottsági tag képviseli.

(6)               A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti.  A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

 

VI.             TISZTSÉGVISELŐK

A TISZTELETBELI ELNÖK

24.             §

(1) A Szövetség Közgyűlése tiszteletbeli elnököt választhat.

(2) A tiszteletbeli Elnök feladata és hatásköre:

  1. kapcsolatot tart az állami, társadalmi és gazdasági szervezetekkel;
  2. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, a Közgyűlés, vagy az alapszabály a hatáskörébe utal.

 

(3) Feladatát társadalmi megbízatásként látja el. Részére a Közgyűlés tiszteletdíjat és költségtérítést állapíthat meg.

AZ ELNÖK

25.             §

 

(1)               A Szövetség elnöke: a Szövetség Közgyűlése által választott vezető tisztségviselője.

(2)               Az Elnök feladata és hatásköre:

  1. a Szövetség önálló, egyszemélyi képviselete külső, harmadik személyekkel szemben;
  2. közreműködik a Szövetség általános céljainak megvalósításában;
  3. lótenyésztés-ágazati kérdésekben önállóan képviseli a Szövetséget;
  4. lótenyésztés-ágazati stratégiai előterjesztések, jogszabály-előkészítés feladatainak megvalósítása az Elnökség által meghatározott elvek alapján;
  5. a lótenyésztési ágazati érdekképviselet szakmai irányítása, összehangolása az Elnökség által meghatározott elvek alapján;
  6. lótenyésztési-, illetve a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben önálló képviseleti-, aláírási- és utalványozási jogkört gyakorol;
  7. az Elnökség javaslata alapján kinevezi és felmenti az ügyvezető igazgatót, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;
  8. havi rendszerességgel beszámoltatja az ügyvezető igazgatót és a gazdasági vezetőt;
  9. a Szövetség jog- és alapszabályszerű működésének felügyelete;
  10. szervezi és irányítja az Elnökség munkáját;
  11. összehívja és vezeti a Közgyűlést, az Elnökség üléseit;
  12. a szükséges feltételek megléte esetén összehívja a rendkívüli Közgyűlést;
  13. irányítja és ellenőrzi a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását;
  14. rendszeres kapcsolatot tart az állandó és eseti szakbizottságokkal, felügyeli azok működését;
  15. gondoskodik a lótenyésztés szakmai és társadalmi kapcsolatrendszerének ápolásáról;
  16. szervezi a Szövetség társadalmi és nemzetközi kapcsolatait;
  17. részt vesz az ágazat szakmai szervezeteinek közös tevékenységében;
  18. gondoskodik a Szövetség tagnyilvántartásának naprakész vezetéséről;
  19. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, a Közgyűlés, vagy az alapszabály a hatáskörébe utal;
  20. t.         dönt mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Szövetség állandó és eseti bizottságainak, a Felügyelő Bizottságnak, illetve tisztségviselőinek kizárólagos hatáskörébe.

 

(3)               Feladatát társadalmi megbízatásként látja el. Részére a Közgyűlés tiszteletdíjat és költségtérítést állapíthat meg.

(4)               Az Elnök a tagok részére köteles a Szövetségre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a Szövetségre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az Elnök jogosult a tag által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. 

(5)               Az Elnök megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a Szövetség üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

(6)               Az Elnök vezető tisztségviselői tevékenysége során a Szövetségnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a Szövetséggel szemben.

 

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

26.             §

 

(1)               A Közgyűlés, valamint az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, illetve akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a határozat alapján:

  1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség esetleges cél szerinti juttatásai keretében, a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának – tagsági jogviszony alapján – nyújtott, az alapszabálynak megfelelő esetleges cél szerinti juttatás.

 

(2)               Az Elnökség munkájában csak tanácskozási joggal vehet részt a Szövetség alkalmazásában álló személy. Az MLOSZ-szel munkaviszonyban álló személy nem lehet az Elnökség tagja.

(3)               A Felügyelő Bizottság tagja a Szövetségben más tisztséget nem viselhet.

(4)               Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja vagy könyvvizsgáló, aki:

  1. tagja az Elnökségnek, illetve a Szövetség szakbizottságainak, vagy a Szövetséggel a megbízatásán kívül munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy üzleti kapcsolatban áll;
  2. a Szövetség szakirányú főhatóságának dolgozója;
  3. a Szövetség esetleges cél szerinti juttatásából részesül, kivéve az esetleges bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, az alapszabályban megfogalmazott célok szerinti juttatást;
  4. valamint az a)-c) pontokban felsoroltakban meghatározottak közeli hozzátartozói.

 

(5)               Nem lehet a Szövetség elnökének, illetve a Felügyelő Bizottság elnökének vagy tagjának jelölni azt a személyt, aki az Elnökség által erre a célra létrehozott jelölő bizottság tagja.

(6)               Az összeférhetetlenségi okot annak keletkezésétől számított egy hónapon belül meg kell szüntetni. Amennyiben az érintett személy ennek nem tesz eleget, annak tisztsége automatikusan megszűnik.

(7)               Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

  1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  3. visszahívással;
  4. lemondással;
  5. a vezető tisztségviselő halálával;
  6. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  7. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

(8)               Ha a Szövetség működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

VII.             A SZÖVETSÉG MUNKASZERVEZETE

A TENYÉSZTÉSI IRODA

27.             §

 

(1)               A Szövetség munkaszervezete, tevékenységét az ügyvezető igazgató irányítja.

(2)               Fő működési egységei:

  1. országos hatáskörű lónyilvántartó, lótenyésztési szolgáltató, szaktanácsadó, adatkezelő szervezet,
  2. LÓINFORM Központ,
  3. Lóútlevél-iroda.

 

(3)        Működésének részletes feltételeit a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti.

(4)       A Tenyésztési Iroda tevékenységét tenyésztőegyesületi együttműködési szerződések, a  NÉBIH-hel a lófélék egyedeinek azonosításáról 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alapján kötött szerződés, illetve a Földművelésü­gyi Miniszter 56780/1991 sz. megbízása, valamint az 1993. évi CXIV. törvény szerint végzi.

 

LÓINFORM Központ

28.             §

 

A LÓINFORM a Tenyésztési Iroda részeként a lófélék tenyésztési, azonosítási és nyilvántartási rendszerének feladat-végrehajtási és informatikai központja.

 

Lóútlevél-iroda

29.             §

 

A Lóútlevél-iroda működésének részletes feltételeit az SzMSz szabályozza.

 

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

30.             §

 

(1)               A Szövetség munkaszervezetének (Tenyésztési Iroda) vezetője.

(2)               Az ügyvezető igazgatót az Elnökség javaslata alapján a Szövetség elnöke határozatlan időtartamra nevezi ki.

(3)               Az ügyvezető igazgató fölött a munkáltatói jogokat a Szövetség elnöke gyakorolja.

(4)               Az ügyvezető igazgató feladata és hatásköre:

  1. irányítja a Tenyésztési Iroda működését, meghatározza annak tervszerű munkáját, az iroda alkalmazottai fölött munkáltatói jogokat gyakorol;
  2. a gazdasági vezető felett az Elnök egyetértése mellett gyakorolja a munkáltatói jogokat;
  3. az a. pontban kifejtett működési körében önálló képviseleti, aláírási és utalványozási jogkört gyakorol;
  4. az Elnök utasításainak megfelelően eljár konkrét szakmai ügyekben;
  5. a Közgyűlés, az Elnökség határozatainak, valamint az Elnök utasításainak megfelelően folyamatosan intézi a Szövetség és a Tenyésztési Iroda ügyeit, gondoskodik a határozatok megvalósításáról;
  6. felel a lótenyésztési számítógépes információs rendszer működtetéséért;
  7. felel a LÓINFORM Szabályzatok elkészítéséért, illetve folyamatos aktualizálása érdekében döntés-előkészítő anyagokat készít;
  8. felel az SzMSz elkészítéséért és a Tenyésztési Iroda szakszerű működéséhez szükséges ügyrendek kidolgozásáért, illetve folyamatos aktualizálásuk érdekében döntés-előkészítő anyagokat készít az Elnökség számára;
  9. felel az éves gazdasági terv végrehajtásáért;
  10. a gazdasági vezetővel együtt felelős a Szövetség gazdálkodásáért;
  11. szervezi a Tenyésztési Iroda és az egyesületi tenyésztésvezetők rendszeres, tervszerű munkakapcsolatát;
  12. felel az Elnökség döntés-előkészítő anyagainak összeállításáért;
  13. figyelemmel kíséri az Elnökség működésével kapcsolatos jogszabályokat, ezekről tájékoztatja az Elnökséget, szükség esetén kezdeményezi a szövetségi határozatok módosítását;
  14. részt vesz a lótenyésztés fejlesztési célkitűzéseinek kimunkálásában, azok megvalósításában;
  15. a Szövetség elnökével együtt kialakítja és működteti a lótenyésztés nemzetközi kapcsolatrendszerét;
  16. az Elnök akadályoztatása esetén összehívja az Elnökséget;
  17. az Elnökség döntése alapján összehívja a Közgyűlést, illetve a rendkívüli Közgyűlést;
  18. gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség ülései jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról, illetve a Határozatok Könyvének vezetéséről;
  19. kapcsolatot tart a tagokkal, segíti azok munkáját;
  20. gondoskodik a Szövetség és a Tenyésztési Iroda külső kapcsolatainak ápolásáról az Elnök utasítása és az Elnökség döntése alapján;
  21. ágazati stratégiai előterjesztések, jogszabály-előkészítés az Elnök utasítása, az Elnökség döntése alapján;
  22. ágazati PR, közös rendezvények szervezése az Elnökség döntése alapján;
  23. felügyeli a Szövetség által létrehozott társaságok irodáit;
  24. segíti az eseti és állandó bizottságok és projektek munkáját;
  25. ellátja az SZMSZ előírásai szerint reá háruló feladatokat;
  26. szervezi a Szövetség rendezvényeit;
  27. előkészíti a Szövetség pályázatait;
  28. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Alapszabály, a Közgyűlés, az Elnök, az Elnökség a hatáskörébe utal.

 

(5)               Az ügyvezető igazgató tevékenységéről a Szövetség elnökének és az Elnökségnek számol be.

VIII.             A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA

31.             §.

 

(1)               A Szövetség általános feladatainak megvalósítását a Tenyésztési Iroda lótenyésztési, nonprofit gazdálkodási, illetve vállalkozási tevékenységének bevételei, a tagok által befizetett tagdíjak, jogi- és magánszemélyek felajánlása, valamint állami támogatások, egyéb pályázati források képezik.

(2)               A Szövetség gazdálkodási feladatait a Tenyésztési Iroda, illetve a vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelő szakképzett személy látja el. A gazdasági vezető az ügyvezető igazgatóval együtt felel a Szövetség vagyonának kezeléséért, a számlák, könyvviteli és pénzügyi nyilvántartások, a pénzforgalom szabályszerű vezetéséért, a Szövetség gazdálkodásának jogszerűségéért. Előkészíti az éves költségvetést és az éves gazdálkodási beszámolót.

(3)               A Szövetség vagyona csak a feladatainak megvalósítása érdekében szükséges célokra használható. A Szövetség a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. Gazdálkodására a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységére vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók.

(4)               A Szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag alapszabályi céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A Szövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, illetve olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben a felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősség mértéke nem haladhatja meg a vállalkozásba (gazdasági társaságba) vitt vagyonának mértékét. Ez a korlátozás érvényes a vállalkozás (gazdasági társaság) alapítása és működtetése során tett kötelezettségvállalás mértékére is.

(5)               A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

IX.             A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE

32.             §

 

(1)               A Szövetség más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

(2)               A Szövetség jogutód nélkül megszűnik:

  1. határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
  2. megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
  3. a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését;
  4. az arra jogosult szerv megszünteti;
  5. feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló

megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli;

  1. a Szövetség megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg.

 

(3)               A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, a Szövetség céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

(4)               A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog a Szövetség törlésével száll át az új jogosultra.

(5) A Szövetség jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben a Szövetségnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – a Szövetség törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó Szövetségi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

(6)               Ha a Szövetség jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a Szövetség vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a Szövetség fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

(7)               A Szövetség végelszámolására, kényszer-végelszámolására, egyszerűsített törlési eljárására, valamint csődeljárásának és felszámolási eljárásának különös szabályaira a Civil.tv. II. fejezete az irányadó.

 

 

Záradék: Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.
2017. március 31.

Elnök

Dr. Mihók Sándor

 

 

 

Ugrás a lap tetejére

Shagya-arabLipicaiNóniuszFurioso North StarGidránKisbéri-félvérHuculMagyar sportlóArab telivér Angol telivérÜgetőShetland póniHaflingi kislóFjord ló Sportpóni